borboleta olvas

Még mindig nem tudom, mit is írjak erről a könyvről. A fülszöveg szerint "ez a nap (a történet egyetlen napon játszódik) magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit" - de ez szerintem úgy ahogy van, hülyeség. Először is, bár a történet nagy része Kölnben játszódik, számtalan a valóságban nem létező hely is fontos szerepet játszik - a német történelem, ami nem létező helyeken történik meg, pfff. Másrészről meg szó nincs a német történelemről, sőt semmilyen történelemről sem, Böll nem nácikról ír, hanem azokról, akik ettek a tulok szentségéből (bár a kettő nyilván ugyanaz), a két világháború pedig éppen csak meg van említve. De ez csak a fülszöveg, amit nyilván nem Böll írt.

Maga a regény helyenként zavaros, néha nehéz kitalálni, hogy mikor ki beszél, volt egy rész, ahol úgy tíz oldalig nem is tudtam megállapítani - aztán kiderült, hogy a bolond nagymama az, akiről én azt hittem, hogy már meghalt. A történet egyetlen napon játszódik - 1958. szeptember 6-án, ami alighanem a Fähmel család életének legmozgalmasabb napja lehet: a nagyapa a nyolcvanadik születésnapját ünnepli, felfogadja a fia titkárnőjét, hogy tegyen rendet a műtermében, az apa gyerekkori barátja és sógora ezen a napon tér vissza több mint húsz évnyi száműzetéséből, az unoka rájön, hogy apja robbantotta fel a háború utolsó napjaiban a nagypapa életének fő művét, a Sankt Anton-apátságot, az apa örökbe fogadja a szállodai boyt, a bolond nagymama pedig az elmegyógyintézetből visszatér a családhoz, majd rögtön el is követ egy merényletet a miniszter ellen. De Böllnek ez még nem elég esemény 280 oldalra, még visszaemlékezések formájában az 50 évet is el kell mesélni.

Nagyjából tíz-tizenöt oldal volt közvetlenül a vége előtt, ahol a regény izgalmassá válik - amikor a nagymama már leadta a lövést, de még nem tudjuk, hogy pontosan kire is, csak azt látjuk, hogy ki milyen szituációban hallja a pisztolydörrenést. Aztán kiderül, hogy a miniszterre lőtt rá, aki addig még csak nem is szerepelt, és még csak meg sem ölte, csak könnyebb sérülést okozott. Ebből csak többet lehetett volna kihozni.